1552 – A gyulafehérvári székesegyházban eltemetik Martinuzzi Fráter György bíborost, akit 1551. november 17-én gyilkoltak meg I. Ferdinánd király utasítására.
A "fehér barát" Fráter György (családi nevén Utješenić, anyja családi nevéről Martinuzzi) (Kamičić, Horvátország, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) esztergomi érsek és bíboros, horvát kisnemesi származású államférfi.
Erdély megszervezője. A 16. század második felében alakult ki az Erdélyi Fejedelemség. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Erdély 1541 előtt nem volt önálló ország. Területéhez a leválasztott részek tartoztak (partium).
A lakosság vallási téren is megosztott volt. A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották a három nemzetet.
Magyarország 1550-ben
Rendi szervezetük elütött egymástól. Az új állam vezetője névlegesen II. János Zsigmond volt, de a legfontosabb döntéseket Fráter György hozta.
Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburg-katonaságot hívott, erre a török támadásba lendült. Ezért I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta.
I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta. Castaldo az orgyilkosság végrehajtására a bibornok titkárát Marco Aurelio Ferrarit bérelte föl. Fráter Györgyöt az alvinci kastély nyugati bástyájában berendezett kastélykápolnában gyilkolták meg Giovanni Battista Castaldo császári biztos bérencei két puskalövéssel és 75 szúrással. 69 éves volt.
A "Jézus Mária!" kiáltással összeroskadó főpap hulláját megcsonkították, fülét, melyről azt tartották, hogy születésétől fogva szőrös volt, levágták, hogy a királyhoz küldjék. Aztán ott hagyták vérében fagyva a szoba padlóján, ahol holtteste hetven napig hevert temetetlenül, majd a gyulafehérvári káptalan emberei a Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el 1552 februárjában.
"Teteme végre helyet kapott a gyulafehérvári templomban, ahová néhány barátja szállította, a templom nagyobb hajója közepén a Hunyadi Corvin János királyé mellett, kősírban helyezték el, melyet utoljára Ferdinánd költségén Castaldo rakatott."
Itt olvashatod: Jókai Mór: Fráter György
Külpolitikailag Erdély nem volt független, hűbérura a szultán volt akinek adót fizetett. Fráter György 1551-ben lemondatta János Zsigmondot a trónról és Erdélybe Habsburg-katonaságot hívott, erre a török támadásba lendült. Ezért I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta.
I. Ferdinánd beleegyezésével alvinci kastélyában 1551. december 17-én meggyilkoltatta. Castaldo az orgyilkosság végrehajtására a bibornok titkárát Marco Aurelio Ferrarit bérelte föl. Fráter Györgyöt az alvinci kastély nyugati bástyájában berendezett kastélykápolnában gyilkolták meg Giovanni Battista Castaldo császári biztos bérencei két puskalövéssel és 75 szúrással. 69 éves volt.
A "Jézus Mária!" kiáltással összeroskadó főpap hulláját megcsonkították, fülét, melyről azt tartották, hogy születésétől fogva szőrös volt, levágták, hogy a királyhoz küldjék. Aztán ott hagyták vérében fagyva a szoba padlóján, ahol holtteste hetven napig hevert temetetlenül, majd a gyulafehérvári káptalan emberei a Szent Mihály székesegyház kriptájában temették el 1552 februárjában.
"Teteme végre helyet kapott a gyulafehérvári templomban, ahová néhány barátja szállította, a templom nagyobb hajója közepén a Hunyadi Corvin János királyé mellett, kősírban helyezték el, melyet utoljára Ferdinánd költségén Castaldo rakatott."
Itt olvashatod: Jókai Mór: Fráter György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése