2010. február 23., kedd

Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm



Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimban
S éles, szomoru nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sirást,
Köszönöm tört szivü édesanyámat,
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, istenem, istenem,
Könnyebb a lelkem, most, hogy látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

2 megjegyzés:

Csillagos írta...

Drága Babóca, ismered ezt a verset Mezei Mária előadásában? Nekem régi bakeliten van meg, valami csodálatos, megdöbbentő. Ha van rá módod, hallgasd meg!

Babóca írta...

Elnézést, hogy nem tűntettem föl a szerzőt és a címet, pótoltam.
Utánajárok, remélem lesz módom meghallgatni Mezei Máriától.