2010. október 23., szombat

Így érzem ma

A Medián közvéleménykutató világba harsogott véleménye ellenére, mely szerint rég volt ilyen derűlátó a magyar, én úgy érzem, most van igazán okunk aggódásra.

Nem a pénztelenség okán, hiszen azt tudtuk, hogy nem lehet öt hónap alatt megoldani (bár a nagytöbbségnek már semmire sincs miből...), de a remény, hogy végre valóban az elveikben, tetteikben, döntéseikben szilárdak és következetesek lesznek, úgy tűnik elveszett. (Pl. MAL Zrt.,)

Számomra elkeserítőbb a helyzet mint a választás előtt. Akkor tudtam, hogy az az egész klientúra maga a mocsok, de hamarosan vége lesz. De most???
A mostanitól azt vártam, hogy újra rend legyen, az érték, érték legyen. És mit tapasztalok? Ismét elkenik, menjen az idő, majd elfelejtük, rákenik a "kishalakra", stb., stb., stb.


Már csak az alábbi idézetet próbálom sulykolni:


A világ helyzete sohasem reménytelen,
mert sohasem azokon múlik akik nem hisznek az életben,
hanem azokon akik hisznek benne.

(Hamvas Béla)

Nincsenek megjegyzések: