Zrínyi Miklós, gróf (Ozalj, 1620. május 1. – Kursanecz, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus.
1620. május 1-jén születik Csáktornyán. Szüleit korán elveszti. Neveltetésére a király öttagú gyámtanácsot nevez ki, a legfontosabb ügyekben a döntés Pázmány Péter esztergomi érsek kezében van.
1620. május 1-jén születik Csáktornyán. Szüleit korán elveszti. Neveltetésére a király öttagú gyámtanácsot nevez ki, a legfontosabb ügyekben a döntés Pázmány Péter esztergomi érsek kezében van.
Hazatérve Miklós átvette birtokainak kormányzását és berendezkedett csáktornyai várában. A kezdetektől fogva harcban áll a hódoltsági területekről a birtokaira be-becsapó török portyázókkal.
1647-ben kinevezték horvátországi bánná, ezentúl az ő feladata az egész délvidék katonai védelmének megszervezése.
1655-ben a törökellenes háborút követelő politikai párt jelöltjeként sikertelenül próbálja megszerezni a nádori címet. Folyamatosak a nézeteltérései az udvarral engedély nélkül indított török elleni akciói miatt. 1663-ban a meginduló török háborúban a magyarországi hadak vezetője, saját költségén felépíti Új-Zrinyivárat.
1664-ben katonai sikereinek híre egész Európát bejárja, az udvar azonban nem vállalja egy nagy háború kirobbanásának kockázatát, ezért 1664 augusztusában Vasváron nagy engedmények árán békét köt a törökkel.
A végsőkig elkeseredett Zrinyi új politikai terveket kovácsol, azonban 1664. november 18-án Csáktornya közelében egy megsebesített vadkan megöli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése