2010. november 9., kedd

66 éve halt meg Radnóti Miklós

“Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság az igazi nagyság…”
(Weöres Sándor)

Radnóti Miklós (1909 - 1944) - a magyar líra kiemelkedő képviselője. Polgári zsidó családból származott, szüleit korán elvesztette, gazdag nagybátyja nevelte.
Egy ideig külföldön tanult, aztán beiratkozott a szegedi egyetemre, ahol bekapcsolódott a "szegedi fiatalok" falukutató munkájába. Tanári oklevelet szerzett, de nem tanított, írásból, fordításból élt.
Egyik verskötetéért már 1931-ben bíróság elé került. Származása s a fasizmus térhódítása mind nehezebbé tették életét. 1940-től szinte állandóan munkaszolgálatos volt, 1944-ben a szerbiai hegyekbe vitték, majd gyalogmenetben Németország felé hurcolták. A legyengült költőt Győr mellett lőtték agyon.
Már első verseiben humanizmus, meg nem alkuvó békevágy szólalt meg, igazán nagy költővé azonban a spanyol polgárháború évei, a fasizmus növekvő veszélye, az üldöztetés és a munkaszolgálat szenvedései tették: a fasizmus embertelensége elleni tiltakozása, az otthon, a haza és a szeretett feleség utáni vágyakozása megrendítő erejű versekben szólalt meg.
Nagy formaművész volt, s mint műfordítót is a legnagyobbak közé soroljuk.
Korai halála a modern magyar líra egyik legnagyobb vesztesége.

Nincsenek megjegyzések: