Virágok - keresztszemes

Károlyi Amy: Úton

A lélek nélkül
oly üresnek tetszik a szoba.
Szellőztetnek.
Huzat nélkül takaró, párna,
szétszedve az élőnek ágya.
Nem beteg már és meg nem gyógyul,
nem nevet többé és nem búsul,
nem kételkedik és nem bízik.
A tegnapi virág még nyílik.

208 éve született Dumas

Id. Alexandre Dumas, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie (1802. július 24. – 1870. december 5.) francia író, legismertebb művei kalandos történelmi regények, amelyek a világ legolvasottabb francia írójává tették őt.

Több regényéből (például a Monte Cristo grófja és a D’Artagnan történetek) készült filmadaptáció, de írt színdarabokat, újságcikkeket is, és rengeteg emberrel levelezett.

Károlyi Amy: Így

Halkan mondjad, - hangosan hallik, -
vissza ne verjék messzi falak.
Leírni talán nem is szabad.

Orcádra fessed rózsaszínnel,
bújtasd mosolyos csigaházba,
didergésbe és könnyű lázba.

Rejtsd pillád alá, meg ne lássák,
akadó lélegzetbe vessed.
Hogyha szereted, így szeressed.

Ruggiero Ricci hegedűl

1918. július 24-én született Ruggiero Ricci olasz–amerikai hegedűművész, Paganini műveinek ihletett tolmácsolója.

Károlyi Amy: Kék virág

Ezt a libegést, karcsuságot,
könnyüséget és bánatot!
Ha kezedbe veszed, vigyázva fogd.
Két ujjal téptem, lepke alól.
Ha ereszteném, ő is szállna.
Halványkék, szárnyas libegéssel,
ő is a lepkék után járna.
De más a sorsa.
Nem hal meg szépen. -
Eltikkad gyürüs ujjaim,
s tenyerem forró börtönében.

101 éve született Károlyi Amy

Károlyi Amy (Károlyi Mária) (Budapest, 1909. július 24. – Budapest, 2003. május 29.) költő, műfordító. Weöres Sándor felesége volt.


1940-ben első verseit Babits Mihály közölte a Nyugatban. 1947-ben férjhez ment Weöres Sándorhoz. Írói neve ekkor a Károlyi-Weöres Mária volt. Szívesen írt gyermekkönyveket, Weöres Sándorral közösen is. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

“Az akadályok nem törhetnek meg; minden újabb akadály az elszántságomat fokozza.” (Leonardo da Vinci)

Nőszirom - keresztszemes

A te szerelmed kedvesem...

Kosztolányi Dezső: A nyár

A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.

Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.

S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.

Zokogva már hülő keblére fekszem
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom...

Fizessen nagysád!

“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” (Helen Keller)

96 éve született Muráti Lili

Muráti Lili, becenevén „Murcsi”, a két világháború közötti Meseautó-korszak emblematikus színésznője, egyebek mellett A csúnya lány, a Fizessen, nagysád!, a Végre, a Miért? című filmek főszereplője, az első modern magyar színésznő több irodalmi társaságnak is tagja volt, szívesen írogatott lapokba.
1914. július 22- én született Nagyváradon, művészi karrierjére pedig Rákosi Szidi színésziskolájában készült. Tehetségére Bárdos Artúr figyelt fel, és 16 évesen Zilahy Lajos Tűzmadárjában debütált. Az 1930-as, 1940-es évek pedig igazi "filmbálvánnyá" tették.
Magyarországi pályafutásának emlékezetes darabjai a Csúnya lány, az Ez történt Budapesten című filmek.
1945-ben férjével, Vaszary Jánossal Spanyolországba ment, ahol 1948-50 között a spanyol rádió magyar adásának bemondója volt, majd párjával saját színtársulatot alapítottak.


1950-63 között saját társulatával járta a spanyol színpadokat, 1966-ban pedig Argentínában vendégszerepelt. Jó jellemábrázoló képességgel, egyéni humorral és bájjal játszotta a modern drámák leányalakjait. Spanyolországban jellemszerepekben és komikai szerepkörben is sikeres volt. Számos magyar és spanyol filmben is szerepet kapott.
Madridban élt, 92 éves korában érte a halál.

Ez gyönyörű!

Nyári csodák

668 éve koronázták meg Nagy Lajos királyt

I. (Nagy) Lajos (lengyelül Ludwik Węgierski azaz Magyar Lajos, Nagy Lajos, Anjou Lajos), (1326. március 5. – 1382. szeptember 10.) Magyarország (1342–1382) és Lengyelország (1370–1382) Anjou-házi királya volt.

Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik fénykora: az ország belső békéje és dinasztikus kapcsolatai lehetővé tették a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődését, így az ország fejlettsége közelebb került a nyugat-európai országokéhoz, aktív külpolitikája és hadjáratai révén pedig Magyarország európai nagyhatalommá vált. A lovagkirály személyes kvalitásai és dicsőséges hadjáratai megihlették még a 19. századi magyar nemzeti romantika költőit is.

Ha többet szeretnétek tudni, figyelmetekbe ajánlom
SZÁNTAI LAJOS: Nagy Lajos király őskeresése című előadását.

Arany János: Hunyadi csillaga

Lotz Károly: Hunyadi János képmása

Csillag tűnt fel, fényes csillag,
Merre a nap télben feljő;
Tiszta volt a mennyek boltja,
Semmi pára, semmi felhő.

S valamennyi égitestet
Homályossá tőn a szégyen,
Hogy, miként az, nem ragyognak
Összevéve hárman-négyen.

De koronkint amaz egynek
Fénye elhalt, oly sötét lett!
Bárha semmi köd vagy pára
És az égbolt tisztán kéklett.

Ámde újra még teljesben
Ragyogott fel szép világa:
Mint a gyémánt, oly tündöklő,
Mint az arany, olyan sárga.

Látta ezt egy földön járó;
A sötétből, mely övezte,
Vággyal nézve ama fényes
Csillagokra, messze, messze...

S álmodozván, így sohajtott,
Így ohajtott fel a jámbor:
"Haj! ki vagy te, sárga csillag,
Ismeretlen égi vándor?

Nem vagy-é te ama bolygó,
Minden bolygók fejedelme,
Kinek útját szabja, méri
A tudákos emberelme?

Nem vagy-é te ismeretlen
Szebb egekből új jelenség,
Hozva nékünk e vén földre
Balszerencsét, jó szerencsét?

Nem vagy-é te boldog szellem,
Megidvezült, megdicsőült,
Hogy vigasztalj a mostanról,
Hogy reményt nyujts a jövőrül?"

Ekkor ábrándos lelkében
Így zendült meg valamely szó,
Mintha csak a csillagokbul
Válaszképen lehallatszó.

Én vagyok az! földi ember
Fajod régi büszkesége,
Nevem így zeng míg egy név lesz:
Hunyadiak dicsősége.

Kiknek tiszta ép erkölcsén
Semmi csorba, semmi szeplő;
Kiknek, egyaránt, kezében
Nagy volt a kard, és a gyeplő...

(1855)

[*] Előhang akart lenni a Hunyadi ballada-körhöz. A. J.

554 éve történt a nándorfehérvári diadal

II. Mehmed július 4-én vette ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre.

Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért. 2010. július 22-én a nándorfehérvári diadal 554. évfordulójára emlékezünk.

Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása.
Dugovics „mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta.” (Antonio Bonfini)

Tagliacozzo, szerzetes író elbeszéléséből úgy látszik, hogy a krónikás több olyan pillanatot ismer, amelyben az igazi katonák, Hunyadi János, Szilágyi Mihály reménytelennek ítélték a helyzetet, és már-már feladták a harcot. János ekkor lelket öntött beléjük, hol látomásaira, hol szent históriákra hivatkozva meggyőzte őket arról, hogy az Úr minden emberi számítgatás ellenére is meg fogja segíteni övéit. A szerzetes író ezekkel a történetekkel természetesen a szent szerepét óhajtotta kidomborítani, a dolog azonban a valóságban sem mehetett végbe másképpen. Reális esély valóban nem volt a győzelemre, és ezt Hunyadinak tudnia kellett. Kapisztránnak azonban - aki mindaddig nem látott eleven törököt - fogalma sem volt erről, ő csak azt tudta, hogy a tömeg az általa felkeltett fanatizmus bűvöletében hihetetlen dolgokra képes. A két ellentétes egyéniség, a két különböző szándék tehát egyetlen pillanatban tökéletesre egészítette ki egymást. És ez éppen a döntő pillanat volt. ...
Az alapos tüzérségi előkészítés után tehát július 20-án dél tájban hirtelen elhallgattak az ágyúk, és a tájra nyomasztó csend telepedett. Kapisztrán Hunyadi utasítására még az utolsó pillanatban 4000 emberét bevitte a várba, a legvitézebbeket, a legmegbízhatóbbakat, a legjobban fölfegyverzetteket. Mindnyájukat buzdította az éber vigyázatra, a vértanúhalálra, a védelemre, az állhatatosságra és a hűségre, mint azelőtt is szokta, de most lelkesebben, hozzátéve, hogy a törökök hamarosan megtámadják őket. Áldást osztott, majd a sebesültekkel, az elfáradtakkal visszament a zimonyi táborba, hogy szükség esetén onnan tudjon újabb támogatást vinni. Szíve szerint maga is a várban maradt volna, Hunyadi azonban szigorúan ráparancsolt, hogy térjen vissza övéihez, hiszen azok nélküle mit sem érnek.

“Az, hogy milyen a boldog ember élete, gondolatai milyenségén múlik: így hát ügyelj erre! Ne fogadj be sötét, negatív gondolatokat.” (Marcus Aurelius)