Bercsényi Miklós (Temetvény 1665. december 6. – Rodostó, 1726. november 6.) székesi gróf.
Korabeli Bercsényi Miklós képBudavár ostrománál vitézkedett s ez alkalommal annyira kitüntette magát, hogy ezredesi rangot nyert, és Szeged vára és a hozzátartozó véghelyek főkapitányává nevezték ki. Lipót király több kitüntetésben részesítette, így 1687. szeptember 14-én apjával együtt grófságot nyert s ugyanez évben aranysarkantyús vitézzé ütötték.
Korabeli Bercsényi Miklós képBudavár ostrománál vitézkedett s ez alkalommal annyira kitüntette magát, hogy ezredesi rangot nyert, és Szeged vára és a hozzátartozó véghelyek főkapitányává nevezték ki. Lipót király több kitüntetésben részesítette, így 1687. szeptember 14-én apjával együtt grófságot nyert s ugyanez évben aranysarkantyús vitézzé ütötték.
Nemsokára királyi kamarás, tanácsos, Ung vármegye örökös főispánja, s Felső-Magyarország fő hadibiztosa lett.
1696-ban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenccel, akinek ettől fogva leghűbb barátja volt. Amikor Rákóczit 1701. május 29-én Solari gróf és császári tábornok Sáros várában elfogta, Bercsényi Lengyelországba menekült, s ott előkészítette a felkelést.
II. Rákóczi Ferenc
1703-ban, amikor Rákóczi kitűzte a szabadság zászlóját, Bercsényi lengyel csapatok élén jött segítségére, s ettől fogva ő lett a szabadságharc megteremtője. 1705. szeptember 20-án, amikor a szécsényi mezőn a nemzeti konfederáció megalakult, (szécsényi kormányalakító országgyűlés) ennek országos főtábornoka s a kormánytanács első szenátora Bercsényi lett.
A szerencsétlen kimenetelű trencséni ütközet után Szécsénynél szedte össze a kuruc hadak szétvert lovasságát, s a további hadjáratokban vitézül harcolt, mig végre elborult a nemzeti ügy napja s a győzőkből legyőzöttek lettek. Bercsényi már előbb, 1710-ben Lengyelországba indult az orosz segély szorgalmazása végett, de sikertelenül.
Kuruc-labanc csatajelenet
A szatmári béke kedvezményeit nem fogadta el, s 1711 és 1716 között Lengyelországban, Bržan várában élt. 1716-ban a szultán meghívására a bujdosókkal Chotzinba s az Al-Dunához a nagyvezér táborába utazik, vele szövetkezik és 1717-ben 20000 törökkel beüt Orsovánál, Mehádiától Facsetig nyomult, de kénytelen volt visszavonulni.
E hadjárat után, amikor 1718-ban III. Károly király békealkudozásba bocsátkozott a törökkel, a császári biztosok Rákóczi és Bercsényi kiadatását követelték, amit III. Ahmed szultán határozottan visszautasított. Bercsényi Rodostóban hunyt el 1726. november 6-án.
Hamvait 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése