Valdíviai őserdők (Chile, Argentína) mangrove mocsarakban élő bengáli tigrisek (India, Sunderbans) Jangce folyó (Kína) Amazonas (Brazília) lazacok (Bering-tenger, Alaszka) olvadó gleccserek (Himalája) Kelet-Afrika erdei és tengerparti területei
Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés (korallfehéredés: A klímaváltozás miatt növekszik a tengervíz hőmérséklete, minek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein. Mivel ezek az algák így már nem tudják élelemmel, energiával ellátni gazdájukat, az kilöki magából őket. A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani. Ha mindet elveszíti, elpusztul és kifehéredik. Ezt a jelenséget nevezik korall-fehéredésnek. Elegendő egy tartósabb 2 ºC-os felmelegedés, és a pusztulás elkezdődik.veszélyezteti.)
A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve. A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) azonban nem csak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is.
Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.
A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 °C-kal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat.
A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.
A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva. A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát.
A térségben máris tapasztalhatóak az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrófikus méretű szárazságok.
A Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek. Az itt élő, 3000 éves kort is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során.
"Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását." - nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese. "A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát."
Forrás: WWF Magyarország
Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés (korallfehéredés: A klímaváltozás miatt növekszik a tengervíz hőmérséklete, minek következtében a korall-állatkákkal szimbiózisban élő, és azok színét adó algákban sérül a fotoszintézishez szükséges egyik protein. Mivel ezek az algák így már nem tudják élelemmel, energiával ellátni gazdájukat, az kilöki magából őket. A korall élete attól függ, mennyi algát tud megtartani. Ha mindet elveszíti, elpusztul és kifehéredik. Ezt a jelenséget nevezik korall-fehéredésnek. Elegendő egy tartósabb 2 ºC-os felmelegedés, és a pusztulás elkezdődik.veszélyezteti.)
A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve. A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) azonban nem csak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is.
Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 °C-kal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat.
A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva. A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát.
A térségben máris tapasztalhatóak az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrófikus méretű szárazságok.A Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek. Az itt élő, 3000 éves kort is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során."Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását." - nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese. "A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát."
Forrás: WWF Magyarország
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése