Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 547. március 21.)
Mint a nyugati szerzetesség alapítója és az európai szellemiség alakítója 1964-ben VI. Pál pápától az „Európa védőszentje” címet kapta meg.
Előkelő szülőktől származott. Kezdetben Rómában tanult, később egy Subiacohoz közeli barlangba vonult a világ elől. Három év után pásztorok találtak rá.
529-ben megalapította a montecassinói kolostort, és kidolgozta annak szabályrendszerét, ami máig a nyugati szerzetesség alapja.
Egyedül csak a Jóistennek akart beszélgetni. Róla akart gondolkodni.
Amikor emberek kerültek a közelébe, Istenről beszélt nekik, s sokan tértek rendetlen életükből a Jóistennek tetsző életre.
Később sokan jöttek, hogy beszédeit hallgassák. Ezért Benedek szerzeteseket vett maa köré, s kolostorokat alapított szerte az országban. Így alakult meg Szent Benedek szerzetesrendje a bencés rend.
Tihanyi bencés apátság
Magyarországon először az ő szerzetesrendjük alapított kolostort Szent István király idejében, Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. Itt ma is bencés kolostor és iskola működik.
Pannonhalmi főapátság
A bencés szerzetesek jelszava: "Imádkozzál és dolgozzál!"
Nekünk is ez a két legfontosabb teendőnk a mindennapokban, hiszen az igazi szeretetet csak munkával, a másik emberért hozott áldozattal és imádsággal valósíthatjuk meg.
Egyik régi népi imádságunk így szól:
"Kertje, kertje, paradicsomkertje,
Négy szögletibe négy angyal,
Közepibe szent olták,
Benedekben mennyei szép rózsa."
Négy szögletibe négy angyal,
Közepibe szent olták,
Benedekben mennyei szép rózsa."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése