Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America.
Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve.
Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni.1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.
1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról. A döntés értelmében a közben Újpestről Kőbányára települt Orion gyárat bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit.
A Magyar Televízió első monoszkópja
Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió.1955. augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501.
Orion AT-501
1956. tavaszától kerültek az első készülékek forgalomba, kezdetben csak Budapesten, az akkori Lenin körúti Ravill-Kereskedelmi Vállalat boltjába, 5500 Ft/db áron (akkor egy mérnök fizetése átlag 550-650-Ft volt), amelyből közel tíz nap alatt adtak el 150 darabot. 1957-re 5000 darab eladását célozták meg.
1957. május 1-én hivatalosan megindult az Magyar Rádió és Televízió műsoradása.
Áprilisban a Népstadionból Szepesi György közvetítette a húsvéti labdarúgó tornát. A Hősök teréről sugárzott május 1-jei adást már a közönség is láthatta. Május 9-én volt az első „zárthelyi” közvetítés: a Párizsi Jégrevű műsora a Fővárosi Nagycirkuszból.
korabeli forgatás
Működésbe lépett a 94 m magas, 11 emeletes szabadság-hegyi tévéállomás. Ettől kezdve már a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. Az első két színházi közvetítés: május 21-én Erkel Ferenc–Katona József Bánk bánja az Állami Operaházból, illetve , G. B. Shaw: Warenné mestersége c. színműve a Katona József Színházból.
Tamási Eszter
Július 11-én állt először a kamera elé Tamási Eszter – Illyés Gyula meséjével –, 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika.
Takács Mária
1981-ben a Kékestetőn felavatták az új adóállomást, ugyanekkor új műsorszerkezet lépett életbe: a délután a dolgozóké, a 10–12 óra közötti sáv a háziasszonyoké, a 16.30–19 óra közötti időszak a koránkelőké és nyugdíjasoké, s 21.30 után kerültek sorra az intellektuálisabb rétegműsorok.
Ekkor már folytak a teletext próbaadásai, s a gyárak is fejlesztették a képújságdekóderrel ellátott készüléktípusokat.
Varga József
1989 elejétől végre műsornap lett a hétfő is, a heti adásidő 120 órányira bővült.
Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb műsor.
1989-ben létrejött a magyar TV 2 és az olasz RAI 1 első közös, kapcsolásos, szórakoztató adása. Próbaadásokkal megjelent a TV 1 programján a Nap TV.
Az ORTT-nek 1996. május 30-áig pályázatot kellett volna hirdetnie országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra – ez azonban csak 1997 januárjában történt meg. Ennek végeredménye lett, hogy 1997-ben létrejött két kereskedelmi csatorna: a TV2 és az RTL Klub.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése