103 éve halt meg Törley József

Törley József, csantavéri (Szabadka, 1858. január 10. – Ostende, Belgium, 1907. július 28.) pezsgőgyáros, a champagne-típusú magyar pezsgő feltalálója.

A Törley pezsgők a feltörekvő polgárság, és a volt nemesi előjogúak kedvelt és státusszimbólum-italává vált, ami ünnepi alkalmak italának számított.
Az 1885. évi budapesti Országos Általános Kiállításon a cég italai sikeresen szerepeltek. A kiállítási katalógusban önálló rajzos reklámmal mutatkoztak be. A kiállításon a „Bor és egyéb szeszes italok” címszó alatt, a IX. csoportban szerepelt Törley az 1341-es sorszám alatt, a katalógus szerint „egyedüli franczia módszer szerint előállítva, saját pavillonjában.”


Ebben az évben a kitűnő minőségű Törley pezsgőkből már évente 150.000 palackot állítottak elő, és nemcsak Európában, hanem Ázsiába és Amerikába is exportáltak. 5-20 munkás között dolgozott a gyárban. Az 1885. Évi nagy kiállítás aranyérme után a cég 1893-ban elnyerte az Országos Iparegyesület aranyérmét is. 1896-ban már 60 munkással dolgozott és 20 lóerős gőzgépe is a pezsgőkészítést szolgálta.

1898-1899-ben a Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már 1 millió palack pezsgőt állított elő. Sikerei nemcsak gazdasági, hanem társadalmi téren is követték, 1896. április 1-én magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József császártól. Híres pezsgő márkája volt a Talizmán, amit már 1885-ben is reklámozott, majd a Casino pezsgő. Később számos más pezsgőmárkanevet vezetett be.

A Törley pezsgőgyár a második világháborúban súlyos veszteségeket és károsodásokat szenvedett, a fő épületének művészi kivitelezésű és egyedi Zsolnay csempékkel díszített épületrészeit az orosz katonaság és félreértelmezett osztályöntudat-indulat pusztította. A Törley Pezsgőüzemet 1948-ban államosították, majd 1989-90-ben a rendszerváltás újra és végletesen a családtól idegen kezekbe juttatta a szerencsétlenül kialakított kárpótlási törvény miatt.
A Henkell német befektető csoport vásárolta meg. A Törley pezsgők azonban továbbra is hirdetik és fenntartják egykori készítőjük európai hírnevét.

(részlet Csoma Zsigmond írásából)